Okosan a kormánynál

Nemrégiben egy ismerősöm elvitt az autójával. Az anyós­ülésen ültem, felesége és gyermeke pedig a hátsó ülésen. Nagyon kanyargós, és rosszul belátható úton mentünk, 60 km/h-s sebességkorlátozásnál. A sofőr mindezt figyelmen kívül hagyva nem vette le lábát a gázpedálról.

– Nem tudsz lassabban menni? – kérdeztem morgolódva. Az ismerő­söm csak grimaszolt:

– Sietek, minden perc számít.

– Egy idő után ez nagyon zavarni kezdett. – Mennyi idős vagy te tulajdonképpen? – kérdeztem,

– Harminc – felelte ő.

– Ak­kor a várható életkorod statisztikailag nézve még 20 millió perc.

– Ó, igen – válaszolta – nem tervezem, hogy idejeko­rán elpatkoljak.

– És te mennyi idős vagy? – fordultam a fe­leségéhez, és hátra is néztem rá,

– Huszonkettő – mond­ta a nő.

– Akkor statisztikailag nézve még 25 millió perced van hátra az életedből. És milyen idős Jan fiatok?

– A ki­csi? Négyéves! – mondta az ismerősöm, és boldogan a gye­rek felé fordult.

– Négyéves! Milyen irigylésre méltó! Még 35 millió perc áll előtte.

– Mondd, mi ez a hülyeség? – kér­dezte a sofőr kicsit idegesen. – Miért magyarázod nekünk mindezt?

– Erre így válaszoltam: – Mert nem tudom meg­érteni, hogyan kockáztathat egy értelmesen gondolkodó felnőtt ember a vezetési stílusával 80 milliónyi perc ember­életet csupán azért, hogy néhány percet nyerjen.